:32:03
It had to be you
:32:08
It had to be you
:32:16
I wandered around
And finally found
:32:21
This somebody who
:32:28
Could make me be true
:32:34
Could make me be blue
:32:41
And even be glad
:32:44
Just to be sad
:32:47
Thinking of you
:32:53
Olyan voltam, mint a szar! Mit énekelek, ha egyszer nem tudok énekelni?
:32:56
Dehogyis, csak tahó volt a közönség.
:32:58
Tahó közönség, eredj már te is!
Utáltak, mert nem tudok énekelni!
:33:02
Ebben egyáltalán nincs igazad. Szerintem isteni hangod van.
:33:04
- Felkötöm magam.
- Ej, beszélsz marhaságokat.
:33:06
- Tehetséges vagy, nem érted?
- Te most komolyan beszélsz?
:33:08
- Igen!
- És add hozzá, hogy még életemben nem vettem énekórát.
:33:12
- Figyelj csak ide, csókolj meg.
- Miért?
:33:16
Mert egész este együtt leszünk, és nem akarom,
:33:19
...hogy egész végig azon járjon az agyam, hogy még sose csókoltalak meg.
:33:21
Utálnám, ha el kellene kezdenem valami izét.
:33:23
Most essünk túl rajta és akkor nyugodtan tudunk vacsorázni, oké?
:33:26
És az emésztésünkkel sem lesz gond.
:33:30
Ez az. És most már mehetünk is vacsorázni.
:33:33
Egy marhaszeletet kérek.
:33:35
Én egy pastramit kérek fehér kenyérrel,
:33:38
...hozzá majonézt, paradicsomszósszal és salátát.
:33:44
Szóval, otthagyott a második feleséged.
:33:47
Ettõl depressziós lettél?
:33:49
Hát... nem különösebben, de azért nem volt mindegy.
:33:53
- Ugye az elsõt hívták Allisonnak?
- Igen, õ nagyon rendes nõ volt.
:33:57
De én abszolút alkalmatlan voltam. Meg hülye is.