1:10:08
Hû, hogy ez a vegyészkészlet milyen pipec!
Mindig is ilyet szerettem volna.
1:10:13
Otthon mindjárt ki fogom próbálni!
Rögtön, ahogy hazaértünk!
1:10:16
Bea. Csodásan éreztem magam. Tényleg csodásan.
1:10:20
De hogy azt a lepényhalat nem ismertem föl rögtön!
Még jó, hogy a végén sikerült.
1:10:24
Most már csak még egy hét,
és semmi akadály nem lesz elõttünk.
1:10:29
Nekem sem lesznek kötöttségeim.
1:10:31
- Ez biztos, Sy?
- Eddig is csak a gyerekek miatt maradtam.
1:10:35
A legkomolyabban mondom, Bea.
Egy hét múlva szabad ember leszek.
1:10:41
Azt aztán álmodni se mertem volna,
hogy a legdrágább készletet kapom meg.
1:10:45
És a többi pénzzel mit fogunk csinálni?
1:10:50
A többi pénzzel azt csináltuk,
hogy Bea néni elvitt minket
1:10:52
...egy táncos lokálba a Broadway-n.
1:10:55
Szemlátomást fülig szerelmesek voltak egymásba.
Bea néni ragyogott a boldogságtól.
1:11:00
De túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen.
1:11:02
Egy hét múlva Sy még mindig nem hagyta
ott a feleségét és a gyerekeit.
1:11:07
Se két hét múlva, se késõbb.
1:11:10
És mire az év a vége felé járt,
1:11:12
...Bea néni megint arról ábrándozott,
hogy majd csak megtalálja az igazit.
1:11:17
De most, ezen az estén senki se
gondolt semmi ilyesmire,
1:11:21
...egyszerûen remekül éreztük magunkat.
1:11:51
Ajvé, córesz!
1:11:54
Ez te mûvelted, mi?
Agyoncsaplak, úgy éljek, hogy agyoncsaplak!
1:11:58
Jössz ide! Te, úgyis elkaplak!