:08:00
...akár szerencsejátékról...
:08:02
...Paulie csak a csúcs emberekkel érintkezett.
:08:06
Minden négyszemközt zajlott.
Gyûlölte a nagy tanácskozásokat.
:08:09
Nem akarta, hogy hallják, amit mondd.
:08:12
Nem akarta, hogy hallják, amit neki mondanak.
:08:15
Emberek százai függtek tõle,
és minden ügylet után leadták neki a sápot.
:08:20
Kötelezõ járandóság volt ez,
mint annak idején, az Óhazában, Szicíliában,
csak a helyszín változott.
:08:24
Ennek fejében védelmet élveztek.
:08:28
És itt a lényeg.
Ezt sem képes felfogni sohasem az FBI.
:08:33
Hogy Paulie és a szervezete
biztonságot nyúlt azoknak,
:08:35
...akik a zsarukhoz nem fordulhatnak. Így van.
:08:40
Õk alkotják a nehézfiúk rendõrségét.
:08:53
Másképp néztek rám az emberek,
mióta tudták, ki áll mögöttem.
:08:57
Többé nem kellett sorba állnom a péknél,
vasárnap reggel friss kenyérért.
:09:01
A tulajdonos tudta, hogy ki vagyok,
és kijött elém a pult mögül.
:09:05
Nem volt érdekes, hányan várnak,
engem szolgált ki elsõnek.
:09:08
A szomszédok nem parkoltak már a a garázsunk elõtt,
pedig nem is volt kocsink.
:09:12
13 éves fejjel többet kerestem,
mint a felnõttek.
:09:13
Annyi pénzem volt,
hogy el sem tudtam költeni.
:09:18
Megvolt mindenem a világon.
:09:27
Egyszer....
:09:29
Egyszer a szomszéd gyerekek
hazacipelték anyám kosarát a fûszerestõl.
:09:33
Tudják, miért?
:09:35
Irántam érzett tiszteletbõl.
:09:39
Nézd, mama, milyen vagyok?
:09:42
Láttál már ilyen cipõt?
:09:45
Jézusom, olyan vagy, mint egy gengszter.
:09:47
Meglõttek. Segítség!
:09:51
Henry, ne itt, ne az ajtóban.
:09:54
Akkor láttam életemben elõször sebet.
:09:58
Ne hozzd be Henry. Jézusom!