1:33:01
De kisfiú voltam még,
hiányzott az édesanyám.
1:33:05
Hazarepültem hát,
a saját ablakomhoz.
1:33:09
Zárva volt.
1:33:12
Elfelejtettek.
1:33:17
Más ablakokat látogattam hát,
melyeket nem csuktak be elöttem.
1:33:23
Így találkoztam Wendyvel.
Az árnyékomat kergettem.
1:33:26
Azt hittem, az árnyékom és én
egybeolvadunk, mint a vízcseppek.
1:33:41
Te fiú!
1:33:45
Miért sírsz?
1:33:49
Mi a neved?
1:33:51
Wendy Moira Angela Darling.
És a tied?
1:33:55
Sokszor visszajöttem Wendyért.
Mindig tavasszal.
1:34:02
És Wendy egyre öregebb lett...
1:34:05
... és öregebb.
1:34:06
Aztán utoljára visszajöttem.
1:34:10
Peter, én nem mehetek veled.
Már nem tudok repülni.
1:34:16
Megöregedtem, Peter.
1:34:19
Régen voltam húsz éves.
1:34:22
- Régen felnöttem már.
- Nem, nem!
1:34:25
- Megígérted!
- Gyerekeim vannak.
1:34:27
Azoknak is vannak gyerekei.
1:34:30
Ö az unokám, Moira,
ott alszik az ágyban.
1:34:34
Amikor megpillantottam...
1:34:37
... valami örökre megváltozott bennem.
1:34:40
Adok neki egy csókot.
1:34:43
Ne, Peter!
Se gombot, se gyüszüt!
1:34:46
Összetörne a szíve, ha rájön,
hogy nem tarthat meg.
1:34:53
Nem!
1:34:55
Én igazi csókra gondoltam.