:49:00
- Hé, Moe, gyere csak. Hozz neki egy sört.
- Miért ne?
:49:04
- Ez egy író?
- Igen.
:49:06
- Nem is tudtam, hogy ismersz írókat.
- Légy oly szíves kussolj, világos?
:49:09
Ne mondd nekem, hogy kussoljak!
:49:11
Elõször is.
:49:14
Nézd, nem hiszem el, hogy a nõ kezdettõl fogva szereti a pasast.
:49:17
Annyira felette áll egész idõ alatt. Ez nem szerelem.
:49:20
Ez olyan, mintha börtönben tartaná.
De ha megváltoztatnád, ugye.
:49:24
A nõ hagyná el a férfit. Akkor annyira bántaná a nõt,
:49:27
...hogy idegösszeomlást kapna és begolyózna.
:49:30
- Hogy vagy, Cheech?
- Figyelj, Tulio, majd beszélnünk kell.
:49:33
- Meg akarom tenni a Kardinálist a következõ futamra, rendben?
- Rendben.
:49:37
- Az bizony jól áll az égieknél.
- Tanítsd meg viselkedni a barátodat és vidd innen.
:49:41
- Jól van. Tehát...
- Éppen arról beszéltél, hogy...
:49:43
Igen, jól van. Szóval...
:49:46
...ha a doktornõ azt érzi,
amit Sylvia érez... az a neve, Sylvia.
:49:50
- Úgy van, mifelénk is volt egy Sylvia.
- Tényleg?
:49:52
- Igen. Hogy is hívták? Ah, Sylvia Pincus.
- Sylvia Pincus.
:49:55
Sylvia Pincus. Egy nagy, kövér zsidó spiné, egész apró férje volt.
:49:58
Feldarabolta egy baltával és postán küldte szét a darabjait mindenfelé.
:50:01
Nem tudom mit akart ezzel bizonyítani.
:50:03
Ez gusztustalan. Ilyen sztorit mesélsz el elõttem?
:50:05
- Hé, nyugi.
- Tudod milyen gyenge a gyomrom.
:50:07
- Éppen a darabomról volt szó az elõbb.
- Ne szakíts félbe.
:50:09
- Mit is mondtál Sylvia-ról?
- Igen. Ha a doktornõ azt érzi, amit Sylvia érez...
:50:12
- Aha.
- Tudod, hogy értem?
:50:14
Igen. Azonosul a betegével, egy kicsit.
:50:17
Úgy van. Így aztán lesz értelme annak, amikor késõbb féltékenykedik.
:50:21
- Igaz?
- Aha.
:50:22
És el kell jöjjön az idõ, amikor a hadnagy összekap a doktornõvel.
:50:25
Az miért nincs benne?
:50:27
Dehát te egész más irányba viszed el a darabot.
:50:29
Pontosan.
:50:33
Gondold csak meg.
:50:35
És hogy tudná meg a közönség,
hogy Sylvia-nak bûntudata van, ha...
:50:38
Hát... nem is tudom.
:50:40
Várj csak. Igen.
:50:42
Megoldhatnánk... megoldhatnád úgy, ha esetleg hallanánk, amit gondol.
:50:46
- Fennhangon elmondja a gondolatait?
- Persze. Miért ne? Úgyis színdarab.
:50:49
Nem kell valóságosnak lennie. Így erõteljesebb.
:50:52
Gondolkozz rajta. Te meg nehogy még egyszer félbeszakíts.
:50:56
Bocsánat.
:50:59
És hogyhogy annyi megbeszélnivalód volt Valenti gorillájával?