1:22:02
Én csak a hüvely vagyok.
1:22:05
Te töltesz meg.
1:22:07
És ez? Ez még csak a kezdet.
1:22:11
Mindenféle új ötletekrõl tárgyaltam az ügynökömmel.
1:22:15
Egész sor nõt eljátszhatnék. Ahogy megismersz,
1:22:18
...látni fogod, hogy a skálám határtalan.
1:22:21
Azt mondják, még jó húszasokat is eljátszhatnék,
1:22:24
...de szerintem nem, nem, nem...
maximum harmincasokat.
1:22:27
Elmegyünk a vidéki nyaralómba. Ott csönd van.
1:22:30
Írhatsz. Én meg hozom neked a kávét.
1:22:33
Figyelj, most inkább menj.
Tizenöt perc múlva jelenésem van.
1:22:35
S még nem végeztem el a légzõgyakorlataimat.
1:22:38
A sors... a sors hozott össze minket.
1:22:42
Merde.
1:23:00
Vidd csak. Vidd!
1:23:02
Hagyj itt kifosztottan, egy fillér nélkül.
Menj csak. Vidd õt.
1:23:06
De ne hidd, hogy örökké fog tartani.
Ugyanez fog történni veled is.
1:23:09
Sylvia, nem tudom, miért vagy ilyen boldogtalan.
1:23:13
- Miért vagy ilyen mélységesen boldogtalan ember.
- Ó, istenem!
1:23:15
- ...de szeretném, ha tudnád...
- Mert elvetted a férjemet,
1:23:18
...az életemet, lényem legbensõ magját, te ostoba idióta!
1:23:21
Sose akartalak bántani.
1:23:24
Ó, Edgar.
1:23:27
- Most beszéltem Philips doktornõvel.
- Igen?
1:23:29
Határozott utasítása, hogy egyikünk sem hagyhatja el a házat mától.
1:23:34
Na és hogy' dolgozik?
1:23:37
Jól. Jól, fõnök.
1:23:40
Kint volt ma reggel.
1:23:44
- Cheech.
- Igen, fõnök?
1:23:47
Ah, semmi. Csak beszélgetni akartam.
1:23:51
- Igen?
- Kicsit szomorú vagyok mostanában.
1:23:53
- Bizony. Igen.
- Tudod hogy van ez.