:27:01
és öngyilkos tekintettel vonaglasz
itt egy hete.
:27:05
- Kilenc napja, Anna.
- Jó, annyi. De menjen a francba?
:27:10
Igen, hisz nem is hívott, hogy
mi van velem,
:27:13
és elismerje, hogy szemét.
:27:16
Szia, Helen, itt Gerry.
Egy szemét vagyok. Gyere haza!
:27:18
Szeretlek, meg minden.
Különben meg menjen a francba!
:27:22
- Végeztem vele.
- Szóval végeztél vele?
:27:25
Teljesen, tökéletesen, totálisan.
:27:28
- Egy frászt!
- De igen.
:27:30
- De nem.
- Anna, végeztem vele.
:27:32
Miért mondod, hogy nem?
Honnan tudod te azt?
:27:35
Két dolog utal rá.
:27:37
Még mindig számolod a külön töltött
napokat, órákat és perceket.
:27:41
De a biztos jele annak, hogy
nem vagy túl valakin,
:27:45
ha még olvasod a horoszkópját
abban a reményben, hogy kimúlik
:27:48
- egy véletlen atomtámadásban.
- Okostojás!
:27:52
- Õ micsoda?
- Faszkalap.
:27:55
Kos.
:27:57
Kos... Kos...
:28:00
Ebbõl is látszik, mennyit tudok.
:28:04
A Mars uralkodó befolyása miatt
:28:06
véletlen atomtámadás éri
:28:09
és Helen elküldi a búsba.
Ügyes ez a jós.
:28:16
Te nyisd ki! Nem, én megyek.
:28:18
Még is te. Én elmentem.
:28:21
Nem tudod hová és kivel.
Fõleg, hogy kivel.
:28:25
Siess már!
:28:27
Nem fogok így ajtót nyitni.
:28:30
Könyörgöm.
Amúgy sem õ lesz az.
:28:33
Akkor meg úgyis mindegy.
:28:40
Menjen a búsba!
Menjen a búsba!
:28:42
Menjen a búsba!
Menjen a búsba!
:28:44
Menjen a búsba!
Menjen a búsba!
:28:57
Na mi lesz?
Ha nem iszik semmi hizlalót,
:28:59
nem lesz meg a kívánatos
celluloid szintje.