:56:01
- Igen uram.
- Tisztelt esküdtszék, amint a jegyzõkönyvben is lesz...
:56:04
...megmutattam Mr. Hawkins-nak Jessica King fotóját
és õ felismerte.
:56:10
Azt mondta, hogy a figyelmüket
a vádlott kis tavára irányították.
:56:16
Irányították... Nos, hogyan is?
:56:20
Én, Wayne Collins és Kenneth King
:56:23
...elmentünk egy bizonyos nõhöz, Annie Wilson-hoz.
:56:25
Mibõl gondolta, hogy ez a nõ segíthet maguknak?
:56:28
Nos, amit a városba beszélnek, arról õ tud a legtöbbet mert...
:56:36
- Hát, hogy is mondhatnám...
- Nem jövendõmondó?
:56:41
-De, azt hiszem.
-Mit mondott önöknek a jövendõmondó
:56:44
...amikor belenézett a kristálygömbjébe?
:56:47
Igazából nem volt gömbje.
Olyan különleges kártyái voltak...
:56:51
És mit látott amikor belenézett különleges kártyáiba?
:56:55
Hát, tulajdonképpen semmit.
:56:57
De másnap bejött hozzám
:57:00
...és elmondta, hogy mit álmodott.
:57:02
- Álmodott?
- Igen, uram.
:57:05
Látta a kis tavat, olyant mint Donnie Barksdale-é
:57:11
...aztán felriadt
az álmából
:57:13
...és kiment a kertbe, majd felnézett egy fára.
:57:19
Csupa fül vagyok!
:57:25
Jessica Kinget látta,
:57:28
...ahogy lebegett a fa körül,
:57:30
...félmeztelenül, megláncolva.
:57:33
A fa körül lebegve?
:57:37
Igen, uram.
:57:40
Lebegett a fa körül,
:57:42
...félmeztelenül,
:57:46
...láncokkal a testén.
:57:48
Köszönöm, seriff!
:57:52
Az a kis mókus, Weems, olyan undokul vézna.
:57:54
Még egy káromkodást se pazarolnék erre a Weems-re.
:57:57
Hát, õ csak a munkáját végezte.
:57:59
Mrs. Wilson! Beszélhetnék önnel egy percre?