:06:02
-Hogy vagy?
:06:04
A nevem Henri Marie Raymond
Toulouse-Lautrec Monfa.
:06:09
- Mi?
- Nagyon sajnálok mindent!
:06:11
- Odafönt épp próbáltunk egy darabot...
- Mit??
:06:13
Egy darabot, valami nagyon modernet,
a címe Eszméletlen Eszméletlen.
:06:18
- Svájcban játszódik.
- Sajnálatos módon az eszméletlen
Argentín férfi...
:06:22
egy "álomkór"-nak nevezett
betegségben szenvedett.
:06:24
Tökéletes beállítás - a következõ
pillanatban meg már eszméletlen volt.
:06:27
Hogy van?
:06:30
Csodálatos. Az álomkóros
Argentín eszméletlen.
:06:34
Emiatt nem lesz kész a jelenet,
és nem tudjuk bemutatni holnap
a pénzelõnknek.
:06:37
Igaza van, Toulouse.
Még be kell fejeznem a zenét.
:06:39
- Találj valakit, aki olvassa a szerepet!
- Az ég szerelmére, honnan kerítsek valakit...
:06:43
aki el tudja játszani a fiatal, érzékeny,
svájci költõ-kecskepásztort?
:06:47
Mielõt feleszméltem, már fent voltam,
:06:49
az eszméletlen Argentín helyén.
:06:51
"A hegyek megelevenednek"
:06:54
"a hanyatlás gyönyörû tiszta
szimfóniájára."
:06:58
Ha, ha, ha-ha-ha
:07:01
Oh, állj, állj!
:07:02
Hagyd abba ezt a kibírhatatnal klimpírozást.
Megfojtja a szavaimat.
:07:06
Csak egy kis halk, dekoratív
zongora aláfestést kérnék...
:07:08
Úgy tûnt, jelentõs mûvészi különbségek
vannak Audrey szövegei és Satie zenéi között.
:07:12
Nem gondolom, hogy egy apáca ilyet
mondana egy hegyrõl.
:07:14
Mi van, ha azt énekli, ''A hegyek élettel
telik, ellentétben a hanyatlással''?
:07:17
- Nem, nem a hegyek remegnek, rázkódnak.
- Nem, nem, nem. A hegyek...
:07:21
A hegek megtestesülnek
a szimfónikus melódiákban!
:07:24
:07:26
- Nem.
- Nem. A hegyek...
:07:28
- A hegyek...
- A hegyek...
:07:30
...éneklik az örökös Mantrát.
:07:33
Frank a nyomomban van.
:07:34
:07:37
A hegyek életre kelnek...
:07:44
...a muzsika...
:07:46
...hangjaira.
:07:54
Whoa!
:07:57
A hegyek életre kelnek a muzsika
hangjaira! Ez tetszik!