:22:01
Tehát...
:22:04
...a ma estét igazán különlegessé kell tennünk.
:22:07
Miért sírsz?
:22:09
Azt hiszem a tudat miatt...
:22:11
mi szerint,
talán, soha nem látlak többé.
:22:13
Töröld meg a szemeidet.
:22:15
Ma este, az enyém vagy.
:22:16
Egyedül szeretnék lenni veled.
:22:18
Csak veled egyedül.
:22:21
Nos...
:22:23
Hogy hangzik a holdfényes new yorki kikötõ?
:22:29
Lássuk csak,
tudjuk-e irányítani ez a csónakot...
:22:34
elvégre is az amerikai kormány tisztjei vagyunk...
:22:37
Már nem sokáig.
:22:49
Egyszer majd elmegyünk egy hajóútra.
:22:51
Szeretnéd?
:22:53
Majd koktélozgatunk a szalonban...
:22:57
...szó sem lesz háborúról...
:22:58
Mindenki majd Cole Porter-re fog táncolni.
:23:01
Szereznem kell egy szmokingot.
Igen.
:23:07
Gyerünk a fedélzetre.
:23:10
Elment az eszed.
:23:12
Óvatosan.
Ülj ide.
:23:15
Akkor lássuk csak...
:23:19
Ez az.
:23:23
Hát, ennél közelebb nem tudunk menni.
:23:26
De legalább megpróbáltam, nem?
:23:30
Tudod mit?
Így jobb is.
:23:32
Igazad van.
:23:34
Istenem, de szép vagy.
:23:54
Mi fog történni velünk, Rafe?
:23:59
Hát, a jövõt nem igazán mi irányítjuk.