:37:00
ha Japán megtámadná az országot,
:37:03
egészen Chicagoig eljutnának.
:37:08
Uraim...
:37:11
Legtöbbjük nem ismert,
mikor tudtam járni.
:37:16
Erõs voltam és büszke...
és erõszakos.
:37:20
Minden nap azon tûnõdöm,
:37:23
miért kötött Isten ehhez a székhez.
:37:27
De mikor látom a kudarcot honfitársaim szében,
:37:31
az Önök szemében,
:37:33
kezdem azt hinni,
:37:36
hogy éppen az ilyen idõkre...
:37:37
mikor mindannyiunknak emlékeznünk kell,
kik is vagyunk valójában.
:37:40
Nem adjuk föl, sõt minden tõlünk telhetõt megteszünk.
:37:43
Elnök úr,
minden tiszteletem az Öné, uram,
:37:44
de amit kér, lehetetlen.
:38:02
Elnök úr!
Hagyja, George!
:38:04
Hagyja.
:38:17
Nekem ne mondják,
:38:19
hogy lehetetlen.
:38:26
Japán folytatja
:38:29
Csendes-óceáni hódításait.
:38:32
Azonban otthon,
:38:33
amerikai munkások milliói dolgoznak együtt,
:38:35
hogy begbosszulják
Pearl Harbort.
:38:43
Elnök úr, van egy ötletünk hogyan támadhatnánk.
:38:45
Uram, ez merész
:38:48
és kockázatos.
:38:51
Ki maga?
Én, uram?
:38:53
Low kapitány, Elnök úr.
:38:56
Tengeralattjáró parancsnok.
Õ állt elõ az ötlettel.
:38:58
Szeretem az ilyen embereket.