:15:01
- Köszönjük.
- Nagyon szívesen.
:15:08
Mr.Laroche, én Susan Orlean vagyok.
A "New Yorker"-nek írok.
:15:12
- Ez egy Magazin...
- Ismerem a "New Yorker"-t.
:15:15
A "New Yorker? Igen!
A "New Yorker", ugye?
:15:18
Igen, így igaz.
:15:19
Szeretnék egy cikket
az ön itteni helyzetérõl..
:15:24
Oh, igen? Igen?
Ezt is leírná:
:15:27
Nem érdekel, hogy mi folyik itt!
:15:30
Igazam van, és folytatom
egészen a Legfelsõbb Bíróságig...
:15:33
mert ez a bíró megbaszhatja!
:15:41
- Ezt komolyan leírja?
- Komolyan.
:15:54
A 29-es Állami úttal nyitunk...
:15:56
egy fehér, összekarcolt furgon,
hirtelen nagy sebességgel...
:15:59
jobbra kanyarodik, a "Fakahatchee Strand"
Állami Rezervátum felé...
:16:03
A furgon sofõrje egy vézna fickó,
elöl hiányzó fogakkal...
:16:06
Ez John Laroche.
:16:11
Szükségem van egy kis szünetre.
:16:13
- Igazán tetszett a Sibelius hegedûverseny.
- Igen, nekem is, klassz volt.
:16:18
- A vége egy kicsit furcsa volt, de...
- Oh, dehogyis! Istenem...
:16:20
Szenvedélyes volt, ujjongó,
a szóló pedig bámulatos!
:16:25
Milyen gyönyörû hangok, milyen pontosak!
Erõsen elraktározom az agyamban.
:16:29
- Bárcsak így tudnék játszani!
- De tudsz!
:16:33
Oh, Charlie...nem tudok.
:16:35
- Középszerû vagyok.
- Szeretem hallgatni, ahogy játszol!
:16:38
Oh, köszönöm Charlie!
:16:42
Hát, megérkeztünk.
:16:46
Szóval..
:16:48
Most mit fogsz csinálni?
:16:50
Oh, hát valószínûleg
le kéne feküdnöm.
:16:53
- Nagyon sok dolgom van holnap.
- Nos, akkor jó éjt.