:21:01
Az érem másik oldala.
:21:05
Ez olyan fiús dolog.
:21:07
Vagy úgy.
:21:10
Hát nem csodálatos,
hogy Stuart-nak is van egy barátja?
:21:12
Nem hiszem, hogy Stuart úgy gondol rá,
mint egy barátra.
:21:15
- Ezt hogy érted?
- Teljesen oda van érte.
:21:19
Beleesett. Rajong érte.
:21:23
De hisz õ még csak egy gyerek.
:21:24
A fiúk hamar elvesztik a fejüket.
:21:29
Frederick, te is hamar elveszted?
:21:34
Már évek óta nem is találom.
:21:42
Margalo, kérsz még valamit?
:21:45
Összeüssek egy omlettet?
Esetleg egy kis tortát?
:21:48
Stuart, tele vagyok.
:21:49
Tele? De hisz csak csipegettél
:21:54
Gyerünk, Stuart, ideje iskolába menni.
:21:56
Nem megyek iskolába.
Gondoskodnom kell Margalo-ról.
:22:00
Nem, nem. Te szépen elmész iskolába,
majd én gondoskodom Margalo-ról.
:22:04
Nézz szét mielõtt átmész az úton...
:22:06
vigyél váltócipõt és ne rohangálj
ollóval a technika órán.
:22:09
Hozom az uzsonnádat.
:22:12
Anyák.... tudod milyenek.
:22:15
- Nos, nem igazán.
- Nem?
:22:18
Tudod, az én anyukám egyik nap...
:22:22
egyszerûen csak eltûnt.
:22:25
Egész életedben egyedül voltál?
:22:28
- Úgy van.
- Biztos rettenetes volt.
:22:31
Nem, egy nagy kaland volt.
:22:33
Bárcsak én is kalandozhatnék.
:22:36
Csak festeni engednek.
:22:38
Hé, az élet egy nagy kaland.
Már az is az, ha csak kisétálsz az ajtón.
:22:43
Igyekezz, Stu. Elkésünk.
:22:50
Hajrá, kölyök.
:22:52
A kaland kezdetét veszi.
:22:59
Azt hiszem ez elég kaland lesz mára.