:46:04
- Halló, Little lakás.
- George. Örülök, hogy otthon vagy.
:46:08
Ki az? Beszélne kicsit hangosabban?
:46:09
George, én vagyok az, Stuart.
:46:15
Hol vagyok? Hogy vagytok? Megtaláltátok?
Jól vagytok? Hogy van Snowbell?
:46:19
Mikor jöttök haza?
Anya és apa állandóan kérdezõsködik.
:46:22
Vajon kitõl örökölted.
:46:23
Nincs sok idõm. Csak tudatni akartam,
hogy nyomon vagyunk...
:46:27
és egy kis szerencsével, vacsorára
otthon leszünk. És, George...
:46:30
- Kösz, hogy fedezel.
- Semmiség.
:46:33
De hol vagytok?
:46:34
Jól figyelj.
A Pishkin épületnél vagyunk.
:46:38
Kérem dobjon be 35 centet a beszélgetés
folytatásához.
:46:41
- Snowbell, kell még apró.
- Mi vagyok én, pénztárca?
:46:45
Ott vagy még?
:46:47
Stuart az?
:46:49
Hadd gondolkozzak. Igen.
:46:52
Azt hittem hazajön.
:46:54
Igen. Késõbb.
Próbálnak még egy kicsit Will-lel.
:46:58
Nemrég jöttem el tõlük.
:47:06
Hello, Mrs. Little. George itthon van?
:47:11
- Will, megtaláltam!
- Mit?
:47:13
- A számológépet.
- A számológépet?
:47:16
Will, hol van Stuart?
:47:19
Minden oké. Tud a darabról.
:47:21
Meglepetés lett volna.
:47:24
El kellett mondanom, hogy tudja,
hogy nálatok van Stuart.
:47:28
Ó, igen. Így van. Nagyszerû lesz.
:47:31
Csak kellett egy számológép.
:47:33
- Hogy kiszámoljuk mennyit kell még
próbálnunk. - Komplikált darab.
:47:37
- Gyere. Menjünk.
- Viszlát, Mrs. Little.
:47:41
George, ne felejtsétek el a meccset.
:47:43
Ott találkozunk!
:47:49
Ezt nem bírom tovább. A folytonos
hazudozást. Soha nem hazudtam még neki.
:47:54
Ezért hisz neked.
:47:56
- Bajban vagyunk.
- Vagyunk?
:47:58
Igen, vagyunk. Nem az én házamban
töltötte gyakorlással az estét.