Collateral
prev.
play.
mark.
next.

:42:05
Ismeri Culiacan és Cartagena
népét?

:42:07
Attól tartok.
:42:11
Csak mert azt hittem jó arc.
:42:13
Jó arc vagyok, és egy munkára
vállalkoztam.

:42:17
– Gyerünk, adj neki egy esélyt!
– Dolgozom.

:42:20
Te beszéltél az improvizációról.
:42:23
Szereted ahogy játszik. Hát
játsszon!

:42:26
lmprovi... Vicces hogy ezt pont Te
mondod.

:42:34
Tudja mit?
:42:36
– Felteszek egy kérdést.
– Milyen kérdést?

:42:39
Egy jazz-kérdést.
:42:40
Ha jól válaszol elmegyünk.
:42:44
És maga eltûnik.
:42:46
Ha ma kimegyek innen,
:42:48
olyan messzire megyek, mintha már
meg is haltam volna.

:42:52
És még valami: ezeknek az
embereknek, Felixnek...

:42:57
Nos, mondja meg hogy sajnálom..
:43:00
Elmondja, amit nekem kellett volna.
Sokszor megvédtek.

:43:05
Akár játékról volt szó, akár arról
hogy visszakerüljek.

:43:07
Már nem kerülök vissza.
:43:13
Igen.
:43:18
Ne kíméljen!
:43:20
Hol tanult Miles zenélni?
:43:22
– Mindent tudok Miles-ról.
– Akkor halljuk.

:43:25
Zeneiskolában. Zeneiskolában, ugye?
:43:29
Az apja fogorvos volt, kelet St.
Louisban.

:43:31
Befektetett a mezõgazdaságba, egy
rakás pénzt keresett.

:43:34
Õ küldte Milest a Juilliard
Zeneiskolába, New Yorkba, 1945-ben.

:43:39
Ember!
:43:54
Kevesebb mint egy évre rá
kirúgták, így került Charlie
Parkerhez az 52. utcába.

:43:58
Õ tanította a következõ három
évben.


prev.
next.